Business class

Nagy hirtelen el kellett utaznom otthonról. Megint Minneapolisban van projektünk. Lassan stabilizálódnak a dolgok, úgyhogy már van net elérésem is. Nem volt teljesen zökkenőmentes az indulás.

Már akkor tudtam, mikor végül is egy pénteken dőlt el, hogy még azon a héten vasárnap utaznom kell, hogy nem lesz olyan sima ügy az utazás mint máskor. Szerencsére repülőjegy volt. Azt még pénteken gyorsan el tudtam intézni, meg a biztosítást is. Reggel Robi barátom vitt a reptérre, megittunk egy kávét, aztán indultam is mert nem sok idő maradt. Már itthon kezdődtek a gondok, mert nem tudtak nekem a North West járatára beszálló kártyát adni, úgyhogy mondták, hogy majd Amszterdamban kérjek, viszont a csomagomat elintézték Minneapolis-ig.

Amszterdamban aztán jött amire számítottam, nincs helyem a minneapolis-i járaton. Aztán végül is hosszú egyezkedés után kaptam helyet a business osztályon. Azért ott utazni nagyságrendekkel kényelmesebb mint a turista osztályon. Aztán a nagy business-kedésnek megvolt az ára, mert Minneapolis-ba meg nem jött meg a csomagom. De legalább várt valaki, mert autót még nem tudtak intézni, úgyhogy elvittek a szállodába. Most itt lakom:

Elsétáltam az egyik közeli (1 km) bevásárló központba, hogy megvegyem a legszükségesebb dolgokat, mivel csak egy laptop volt nálam. Az egész környéken egyetlen egy gyalogost nem láttam, én voltam csak egyedül. Mindenki autóban, mintha egy teljesen másik bolygón lettem volna. Hazafelé meg is állt egy fiatal srác és megkérdezte rendben van-e minden. Gondolom ő sem gyakran lát gyalogost.

Másnap meg mehettem keresztül a parkon az irodába. Most itt dolgozom:

Később aztán meglett a bőrönd és kaptam autót is:

Ja. Ez nem az a kép:)